Az újszövetségi írások tele vannak olyan igékkel, melyek szerint "Isten parancsolatait" megtartják azok, akik valóban Istenhez tartoznak, és akik Jézust valóban szeretik, és nem csak beszélnek erről:
"Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! "
"Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél vala a Jézus Krisztus bizonyságtétele; (Jel 12:17)"
"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok." (Ján 14:15)
A fenti igék szerint tehát roppant fontos egy keresztény számára, hogy Isten parancsolataiban járjon.
A kérdés ezek után ez:
Mit ért Isten az újszövetségben "Isten parancsolatai" alatt?
Amíg ezt nem tudom, addig azt sem tudom, pontosan mit is vár el tőlem.
A köznyelvi értelmezésben a "parancs" az, amikor valaki tekintéllyel megparancsol valamit, hogy azt tegyük meg. Ha nem tesszük meg, azzal nyilvánvalóan szembeszegülünk annak az akaratával, aki a parancsot adta. Mint látni fogjuk a bibliai értelemben vett "Isten parancsolatai" hasonló módon Isten parancsait, utasításait jelenti, amelyet Isten nekünk (azaz ránk vonatkozólag) mond, hogy azokat tegyük meg.
I. A törvényadás előtti értelmezés:
Látjuk a bibliából, hogy Isten az embernek már a kezdetekkor adott egy parancsolatot:
1Móz 2:16 - 2:17
És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz.
Az ember számára ez volt a legelső parancsolat. Ha Ádámot ekkor megkérdeztük volna, hogy milyen parancsolatot
kapott Istentől, ő erre mutatott volna rá. Telt-múlt az idő, és ahogyan a körülmények változtak, és az ember megromlott, Isten újabb parancsolatokat, utasításokat adott a számára
1Móz 6:13 - 6:14
Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általuk: és íme elvesztem őket a földdel egybe. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belül és kívül szurokkal.
1Móz 9:1 - 9:6
Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.
És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden ami nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; Minden mozgó állat, amely él legyen nektek eledelül; amint a zöld füvet, nektek adtam mindazokat.
Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek. De a ti véreteket, amelyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképpen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét. Aki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.
Ebben a korban Isten ezeket a parancsolatokat adta az Ember számára. Megtartani "Isten parancsolatait" Noé számára nagyjából annyi volt, hogy bárkát készít, hogy nem eszik vért, és megöli azt, aki gyilkosságot követ el.
II. A törvényadás utáni (zsidó) értelmezés:
Az emberiség idővel egyre gonoszabb lett, és Mózes idejében Isten az Ő világosság hordozására kiválasztott népével megismertette a tízparancsolatot és a Mózesi Törvényt, "Isten Törvényét". A zsidó gondolkodásban az "Isten parancsolatai" elválaszthatatlanul összekapcsolódott a Mózesi Törvénnyel. Ha egy zsidó emberrel beszélgetsz, és megkérded tőle, hogy megtartja-e Isten parancsolatait, akkor ő legelőször a Mózesi Törvényre fog gondolni. A fejében valami ilyesmi van: "Isten parancsolatai = azok a parancsolatok, amelyeket Isten az én népemnek adott Mózes közvetítésével = a Mózesi Törvény."
III. "Isten parancsolatai" jelentése egy újjászületett keresztény számára:
Mit ért Isten az újszövetségben "Isten parancsolatai" alatt?
Talán ez azt jelenti, hogy nem szabad bizonyos fáról ennem?
Talán azt jelenti, hogy meg kell tartanom a Mózesi Törvényben írt utasításokat, mintha zsidó lennék?
Valami egészen mást jelent?
A 18 évnyi kereszténységem alatt én ezidáig a következő gondolatokkal találkoztam:
- Egyes keresztények szerint "Isten parancsolatai" alatt a tízparancsolatot kell érteni.
- Egyesek szerint az egyház által módosított tízparancsolatot.
- Egyes keresztények szerint a Mózesi Törvényt, az egészet.
- Egyesek szerint a Mózesi Törvény bizonyos részeit, de nem az egészet, mert egy része már beteljesedett.
- Egyes keresztények szerint Istennek mindazokat az utasításait, parancsait, amelyeket nekünk keresztényeknek mond, hogy tegyük meg
azokat.
"Amit állítok, és amit be is szeretnék az Igéből bizonyítani az az, hogy "Isten parancsolatai", amit meg kell tartania egy kereszténynek nem más, mint Istennek mindazok az utasításai, parancsai, amelyeket Isten rá (újjászületett keresztényre) vonatkozólag mond, hogy azokat tegye meg. Ez a parancs bárhol állhat a Bibliában, de Isten a Biblián kívül is adhat nekünk parancsolatokat, amelyeket meg kell tartanunk, az Ő Szellemével közvetlenül a szellemünkbe, vagy angyalokon, prófétákon, stb. keresztül."
Ami a lényeg ebben, hogy nem kell megtartanunk válogatás nélkül mindenféle parancsolatot a bibliából, CSAKIS AZOKAT, amelyeket Isten ránk vonatkozólag mond.
Mondok néhány példát, ezek mind Isten parancsolatai lesznek, de nem ránk, újjászületett, nem zsidó keresztényekre vonatkoznak, ezért ezeket NEM KELL MEGTARTANUNK!!!
3Móz 16:29 - 16:34
Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a bennszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény...Szombatok szombatja ez nektek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez. És végezzen engesztelést a pap, akit felkennek, és akit az ő tisztére felavatnak, hogy paposkodjék az ő atyja helyett, és öltözködjék a gyolcs ruhákba, a szent ruhákba...És örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok, hogy egyszer egy esztendőben engesztelést végezzenek Izrael fiainak minden bűnéért. És úgy cselekedék, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
Látható, hogy ez az ige Isten parancsolata, azonban az is egyértelmű, hogy a zsidó nép részére! Ha pedig a zsidó nép részére adatott, akkor nem nekem. Ha nem vagyok zsidó, nem is kell ezt megtartanom, sőt, bolond, eltévelyedett lennék, ha megtenném.
Íme, egy újabb parancsolat a Mózesi Törvényből:
"Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti nektek. Aki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke irtassék ki az ő népe közül. (2Móz 31:14)"
Ez is Isten parancsolata, azonban szintén nem a keresztények számára, hanem a zsidó nép számára. Ezért nekem nem kell megölnöm azokat, akik nem tartják meg a törvény szerint a szombat napját. (Zárójelben jegyzem meg, hogy maguk a zsidók sem tartják meg ezt a parancsolatot, és sok más egyebet sem a törvényből. Pál ki is mondja, a Szentírás tekintélyével, hogy " ... maguk a körülmetélkedettek (a zsidók) sem tartják meg a törvényt; ... (Gal 6:13)"
Azt jelenti ez, hogy akkor egy kereszténynek egyetlen parancsolatot sem kell megtartania a "törvényből"???
Nem! Ha olyan parancsolatot találok benne, amely rám (is) vonatkozik, akkor a legjobban teszem, ha megtartom, mert az Istennek egy parancsolata a számomra. Például: "Tiszteld anyádat és apádat..." Ez is a törvényben áll, és én úgy gondolom, hogy újjászületett keresztényként rám (is) vonatkozik, ezért igyekszem megtartani, mint Isten rám vonatkozó parancsolatát.
Most pedig nézzünk néhány olyan paracsolatot, amelyek szintén "Isten parancsolatai", de ezeket nem a biblián keresztül, hanem egyéb más szellemi módon mondta azoknak, akikre vonatkoznak:
Apcs 10:19 - 10:20
És amíg Péter a látás felől gondolkodék, monda neki a Lélek: Íme három férfiú keres téged:
Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ő velük: mert én küldöttem őket.
Ezt a parancsot, amely szintén Isten parancsa volt, Péter nem a bibliából olvasta ki, hanem Isten közvetlenül szólt hozzá, hogy
ezt kell tennie. Péter megtette, és ezzel engedelmes volt "Isten parancsolatának".
Íme egy újabb példa erre:
Monda pedig a Lélek Filepnek: Járulj oda és csatlakozzál ehhez a szekérhez! (Apcs 8:29)
Filep engedelmes volt Isten parancsának, és az eunuch főember megtért, hitre jutott Jézusban és bemerítkezett.
Igazából azt értettem meg, hogy keresztényként mi halljuk Jézus, (a Lélek) hangját, és amikor megtesszük, amit nekünk személyesen mond, akkor azzal megtartjuk Istennek azokat a parancsolatait, amelyeket nem a Biblián keresztül mond. Ezzel a parancsolatok nagy részét
megtartottuk. Ha még megtartjuk ehhez azokat a parancsolatait is, amelyeket a biblián keresztül mond, akkor ezzel mi vagyunk azok, akik Isten parancsolatait megtartják.
A parancsolatok megtartásához ugyanis mindkettőre szükség van. Nem elég csak a ránk vonatkozó írott parancsolatokat megtartani, hanem meg kell tartanunk a szellemi parancsolatokat is, vagyis hagynunk kell, hogy Isten vezéreljen bennünket az Ő szellemével. Ő az, akinek a szelleme bizonyságot tesz bennünk arról is, hogy melyek azok a parancsolatok a Bibliában, amelyek ránk vonatkoznak.
A jó hír az, hogy Isten megadja mindezeket, ha bízunk Benne, mert ez az egész az Ő munkája. Nem kell erőlködnünk, hogy ez megtörténjen. Ő megadja ezeket az övéinek! Új szívet, új vágyakat ad, hogy vágyjunk arra, hogy folyamatosan Benne, és az Ő parancsolataiban maradjunk. Azokban, amelyek ránk vonatkoznak. Ha valódi a bizalmunk Benne, és tudjuk, hogy mélységesen szeret minket, és a javunkat akarja, mi mást is tehetnénk, minthogy megbízunk abban, hogy az Ő parancsolatai, utasításai a javunkra lesznek, nem pedig a hátrányunkra. Ez a valódi hit, az engedelmesség Isten Szellemének, Istennek. Ebben fogunk növekedni.
Egy ponton ráébredtem, hogy "Isten parancsolatainak a megtartása" egyáltalán nem az, mint amit
nekem évekig tanítottak. Engem ez egy kissé sokkolt. A felekezeti oktatásom eredményeként kialakult a fejemben egy "magaslat", egy téves elképzelés, hogy
"Isten parancsolatai" = a tízparancsolat.
Tízparancsolat = "Isten parancsolatai"
Ha Isten parancsolatairól olvastam egy igét, akkor azon a tízparancsolatot értettem. Ha azt olvastam, hogy van egy nép, akik megtartják "Isten parancsolatait", akkor ezen azt értettem, hogy van egy nép, aki megtartja a tízparancsolatot. Ez a tévedés észrevétlenül ott lapult a tudatomban, és megakadályozta, hogy helyesen értsem azt, amit Isten el akart mondani. Kialakult bennem egy hamis kép, hogy azzal, hogy megtartom a tízparancsolatot, én vagyok az, aki megtartom "Isten parancsolatait". Ezzel pedig a "nép" része vagyok, aki majd üdvözül.
Én voltam az egyik "laodíciai", aki azt gondolta, hogy "meggazdagodott", és mindene megvan, ami csak kell, a tízparancsolat megtartása által. Csak azzal, hogy megtartom a szombatot.
Pedig gondolkodhattam volna...
Ha Isten népe, Isten parancsolatainak a megtartói, az üdvözültek azok, akik megtartják a tízparancsolatot, akkor nem csak az újszövetségi, Jézusban hívő szombatünneplők üdvözülnek, hanem mondjuk az ortodox zsidók is. Olyan emberek, akiknek akár semmi közük Jézushoz. De, megtartják a tízparancsolatot. Mert a vallásuk ezt előírja.
Be voltam évekig csapva, és ez óvatosságra int.
Mekkora az ámítás, mekkora a tévelyítés ebben a világban? Micsoda hatalmas ereje van annak, ha valaki évekig egy hamis gondolatot hallgat, milyen nagy erővel képes az így "bevett" hazugság félrevinni a helyes megértést??? Mennyi más ilyen lehet még bennem, bennünk???
Mi akadályozza meg, milyen szellemi hatalom, mekkora nagy a hatalma, hogy értelmes emberek egész életükben nem ismerik fel, hogy be vannak csapva, és Isten parancsolatai az nem csak a tízparancsolat, hanem ehelyett Istennek mindazok az utasításai, amit Isten nekünk mond, hogy tegyük meg azokat??? Hol van az igekutatás? A Sola Scriptura? Mennyire bízhatunk a saját emberi értelmünkben, az egyházunkban, ha ez megeshet a világban???
Annyit hallottam, hogy a végén ténynek vettem ezt a hazugságot!
Elkezdtem messiáshívő zsidókkal levelezni, és rájöttem, "Isten parancsolatai" alatt ők például nem csak a tízparancsolatot értik, hanem a ceremóniális törvényeket is. Rá kellett jönnöm, igazuk van, mert aki azt parancsolta, "ne ölj" ugyanaz parancsolta azt is, hogy tartsunk meg bizonyos ünnepeket az év bizonyos szakában.
Mindegyik parancsolat a törvényben Isten parancsolata.
De akkor ez mi:
"Menjetek el széles e világra, és tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az....... nevében".
Ez is Isten parancsolata.
És ez is:
"ne aggodalmaskodjatok", meg ez is "ne egytek arról a fáról", meg ez is: "áldozd fel a fiadat a hegyen, amelyet mutatok néked!"
Mindegyik Isten parancsolata, nem vitás.
De az sem vitás, hogy attól, hogy valami Isten parancsolata, attól még nem feltétlenül kell megtartanunk azt. Csakis akkor kell megtartanunk, ha az a parancsolat ránk vonatkozik. Így például nem kell feláldoznunk a fiunkat sem...
Mert ez is Isten parancsolata: "Vedd a te fiadat, a te egyetlen egyedet, és áldozd meg a hegyen, amelyet mutatok néked"
Most akkor, mivel ez Isten parancsolata, ezért engedelmesen fel kell áldoznunk a fiunkat???
Nem, mivel ez az isteni parancs nem hozzánk szól, nem ránk vonatkozik.
Ezért nem is kell megtennük sem.
Éppen ilyen okokból nem kell megtartanunk a zsidóknak adott törvényt, egyszerűen azért, mert az nem ránk vonatkozik. Isten nem az Ő Fiában hívő újjászületett szívű, megigazult gyermekeinek parancsolta meg, hogy megtartsák azt, hanem a zsidó népnek, amíg hitre nem jutnak az Ő fiában.
Amikor Isten kegyelméből észrevettem a becsapottságomat, a legszívesebben a falba vertem volna a fejemet.
Hát miért nem vettem elő a konkordanciámat, és ütöttem be az "Isten parancsolatai" helyett álló görög kifejezéseket. Persze, tudom én, azért nem, mert magabízó voltam. Úgy gondoltam, ezzel kapcsolatban mindent helyesen tudok... (Laodícia)...
Ha beütöttem volna a bibliafelfedező programba az "Isten parancsolatai" kifejezést, akkor az alábbit találtam volna:
"Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait (entolé) és a Jézus hitét! (Jel 14:12)
A görög "entolé" szó, amely itt áll parancsot, utasítást jelent. Minden olyan esetben tehát, amikor Isten valamire utasít minket a Szellemével, vagy a Bibliában az egy "entolé" a részünkre.
Figyelem! Ez nem csak a tízparancsolat! A tízparancsolat 10 db "entolé", 10 db parancsolat valóban, de Isten parancsolataiban járni, Isten parancsolatait megtartani nem annyit jelent, hogy megtartom a tízparancsolatot. Ehelyett azt jelenti, hogy megtartom MINDAZT, amit Isten nekem (nem pedig valaki másnak, mondjuk a zsidó népnek) parancsol bárhol és bármilyen módon.
Figyeljük meg, hogy ez az "entolé" szó szerepel az alábbi igékben is:
"Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy amiket nektek írok, az Úr parancsolatai (entolé) azok. (1Kor 14:37)"
Pál az ezt megelőző igeszakaszokban utasításokat, parancsokat ad a korintusiaknak. Utasítja őket, hogy
- egyszerre csak néhányan beszéljenek nyelveken a gyülekezetben, és csak akkor, ha van magyarázó is, aki megmagyarázza
- törkedjenek a prófétálásra, a prófétálás ajándékának elnyerésére
- stb.
A végén pedig elmondja, hogyha valaki magát nagynak gondolná, és felül akarná ezeket "írni", ne tegye, mert mindezek az Úr parancsolatai (entolé). (1Kor 14:37)
Tehát Isten parancsolatai, "entolé"-i, az nem egyenlőek a tízparancsolattal, hanem ehelyett mindazok az utasítások, amelyeket Isten nekünk mond, hogy tegyük azokat meg. Azzal még senki nem nevezheti magát "Isten parancsolatainak" a megtartójának, ha megtartja a tízparancsolatot.
Azért nem csak a törvényben adott parancsolatokat, hanem a törvényen kívül is, és nekünk minden olyan parancsolatot meg kell tartanunk, legyen akár a törvényben, legyen akár máshol a Bibliában, amely Istentől származik, és RÁNK VONATKOZIK. + még Istennek azokat az utasításait, amelyeket Isten egyéb más módon, mondjuk halk szavával megszólalva, mond a szívünkben, vagy prófétákon, közvetítőkön keresztül, hogy tegyük azokat meg. Ezt jelenti megtartani Isten parancsolatait. Megtartani a ránk vonatkozó parancsokat, nem pedig ész nélkül megtartani válogatás nélkül mindenféle parancsolatot.
Ha ez igaz, (nyilvánvalóan az), ez kizárja az ortodox (Jézust nem elfogadó) zsidókat Isten parancsolatainak megtartói köréből.
Miért? Mert Isten megparancsolta, hogy "higgyünk az Ő Fiának nevében"
Ha ők ezt nem teszik, nem nevezhetőek Isten parancsolatainak a megtartóinak.
Azokat a keresztényeket is kizárja, akik csak a tízparancsolatot tartják meg, és Istennek
az egyéb parancsolatait (mondjuk a "szeretet" parancsolatát, stb.) viszont nem. Mindazokat kizárja, akik csak vallásosak, viszont a szívük nem változott át, nem él benne Jézus, és így nem váltak szerető emberekké. Csak a Jézusban valóban bízók maradnak fent a rostán.
Ez az állítás véleményem szerint összhangban van a Biblia mondanivalójával.
