Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy disznó, túl az Óperencián….
Egy szép napon ez a disznó észrevette, hogy valami megváltozott az életében....
Egyszer csak macskadolgokra kezdett vágyni...
Hogy hogyan lett ez, ő azt nem értette, de egyszerre csak, valamilyen csodálatos, titokzatos módon mégis így lett.
Mindeközben az emlékei megmaradtak.
Ugyanazok maradtak.
A mese szerinti disznónk emlékezett rá, hogy a legutóbb is milyen szuper volt sárban fürödni, így hát újra megpróbálkozott vele. Mi mást is tehetett volna, hiszen a legutóbb is ez hozta el a számára az „eredményt”, az igazi boldogságot és a gyönyört. Ez volt az emlékeiben.
Tehát, ugyanezt teszi, mint a legutóbb, amikor még nem rendelkezett macska vágyakkal. Aztán döbbenten tapasztalja, hogy az emlékei becsapták. Már egyáltalán nem esik jól neki sárban fürödni. Rájön, hogy ő igazából (már) a tisztaságot szereti. Rájön, hogy Ő már nem ugyanaz a lény, aki korábban volt.
Miért lehet ez így?
Mert megváltozott a természete!
Új szíve lett!!!
Tegyük fel, hogy mi kiértékeljük, megvizsgáljuk ezt a „disznót”, amikor éppen az előbbi állapotában van, tehát éppen a sárban fürdik:
Mi határozza meg azt, hogy mi is ez a lény valójában?
Esetleg jelenlegi teste? Mert akkor disznó.
Esetleg jelenlegi viselkedése? Mert akkor disznó.
Esetleg jelenlegi gondolkodása, amely az emlékein alapszik? Mert akkor disznó.
A vágyai? A belső természete, azaz a szíve? Mert akkor macska.
Mi ez a lény valójában? Disznó, vagy macska?
Szerintem macska, és hiszem, hogy Isten szerint is macska!
Mert a lények belső természete, - amely idővel kifejlődik, megmutatkozik külső cselekedetekben is -, az határozza meg, hogy mi is az a lény valójában. Tehát a konkoly nem lesz csak amiatt búza, mert éppen úgy néz ki. Nem. Más a természete, és a természet határozza meg azt, hogy mi is valójában.
Ha tanácsot szeretnénk adni ennek az újdonsült lénynek, és szeretnénk elérni, hogy mielőbb macskaként gondolkodjon és éljen, ami összhangban van az új belső természetével, akkor mit tanácsolnánk neki?
Talán azt, hogy újítsa meg a gondolkodását.
Talán azt, hogy tekintsen magára úgy, mint egy macska, és éljen is úgy.
Talán azt, hogy „öltse magára” a macskák viselkedését mielőbb.
Miért mondanánk ezt neki? Mert ő valójában macska, csak valaki becsapta, vagy nem tájékoztatta, - és ezért nem tud róla, - vagy nem hiszi el, mert csak a testére néz, vagy a viselkedésére, és nem Szellem szerint gondolkodik, hanem test szerint, nem hisz Istennek, hanem inkább a látszatnak.
Szóval, Testvéreim! Istennek higgyünk, ne pedig a látszatnak!
2Kor 5:17 Úgyhogy ha valaki a Felkentben van, új teremtés: a régiek elmúltak, íme új állt elő.
Új állt elő!!!
(Ez 36:26) És adok nektek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok nektek hússzívet.
Az új szív az új embert is jelent !!!
Ef 4:23 - 4:24
(23) de értelmetek szelleme által megújuljatok,
(24) és felöltsétek azt az új embert, mely Isten útján igazságosságban és igaz jámborságban teremtetett.
